Legutóbbi bejegyzések

Hétfő óta rengeteg téma van bennem, amiket meg akarok, meg kéne írni. Az egyik, amelyiket napok óta forgatok magamban egy kis gondolatmenet a szabad sajtóról. Írtam itt a választás előtt, egy másik világban, annak a végén, ugye, atyaúristen még csak öt napja… Oké, kezdem elölről. Szóval arról írtam, „itt, mindennek a végén„, hogy kik a […]

Miután a Tisza megkezdte a NER működésének további felhasználását és úgy döntött, hogy a cél szentesíti az eszközt, tehát minden jogállamisági aggályt félre lehet tenni a nagyobb jóért ki is jelölték az első célpontot, a Sulyok izé… Tamást (nem, most már nem nézem meg, mert ennyit sem érdemel). De most ne azon vekengjünk, hogy jó […]

Tudom, hogy éppen az a nagy sláger, hogy temessünk árkokat, pátyolgassuk a gyászban vergődő Fideszes lelkeket. Na, de héhó! Mi a faszért tennénk ezt? Nem kell rugdosni őket, nyilván, hiszen ember embernek ne legyen farkasa, de azért az nagyon rossz iránynak tűnik, hogy keblünkre ölelünk mindenkit. De akár csak annyi is, hogy asszisztálunk a kimosakodásukhoz. […]

Holnap elmegyünk szavazni végre és vége lesz ennek a hónapok óta tartó kínlódásnak, hogy vége van-e a NER-nek vagy nincs. Megtudjuk, hogy akkor most már örökké ilyen ország lesz ez, vagy van esély visszakanyarodni az európai álom felé. Nem véletlenül írtam, hogy visszakanyarodni és nem visszatérni. Oda, ahol ez az egész elromlott, 16 évvel ezelőttre […]

Hát úgy tűnik, hogy ráfordultunk a választási célegyenesre. Elkezdtek előjönni az árnyékból vagy sötétből azok az emberek, akik elmondják, – nagyon dícséretre méltóan – hogy miként is működik a Fidesz. Lop, csal, hazudik. A múlt héten már megírtam, hogy ez most nagy meglepetés mindazoknak, akik nem voltak hajlandóak figyelni az elmúlt 16 évben. Helló, ebben […]

Divatos a buborékhasonlat a közéletben. Mindenki buborékokban él, a hatalmon levőknek pedig érdeke ezeket a buborékokat építeni, fenntartani. Egyébként nem rossz hasonlat, mindenki fújt szappanbuborékot gyerekként, nő, összetapad, néha kipukkad, szétválik, egyesül. Érzékeny, finom konstrukció, arra halad, amerre a szél fújja.

Ezen a napon

Nincs borítókép

Nálunk vannak a nagyszülők. A kölykök kitalálják, hogy ember a földönt játszanak velük (becsukott szemmel fogócska), de közbelépek, hogy annak nem örülnék, levernek mindent, meg nekimennek, az inkább teremsport. Erre Anyám felcsillanó szemmel: akkor játsszunk szembekötősdit. Minden korosztály levette a lényeget, na.
Zoltán Gábor

Zoltán Gábor Orgiája után Budapest már sosem lesz az nekem, ami eddig volt. Nem azért, mert az ember nem tudta mindazt, amit leír a könyv vagy talán mégis? Szemérmesen elmaszatolja mindenki az országban, hogy mit tettek, na jó: tettünk, mi magyarok a nyilas időkben. Tanulunk ezt-azt róla, hallunk, olvashatunk a Dunába lövésről, de csak úgy […]

A múlt héten végére értem az új Harari kötetnek (21 lecke a 21. századra), az eddigiek közül egyértelműen a leggyengébb volt. A Sapienstől kezdve erős lejtmenet jellemzi szerintem Harari írásait. A Sapiens jó volt, kifejezetten erős könyv, amiben a tartalom meg a stílus egyben mozgott. A Homo Deus még hozta a stílust, de tartalmában már […]
Nincs borítókép

Cili macerálja Dávidot, fel akarja emelni, Dávid menekül. – Hagyjad már Cili! – szólok rá. Cili elengedi, majd mikor az öccse elindul, meglöki. Leszidom. Elvonul és a szoba padlóján fekve bömböl. Nem törődünk vele. Hallom, hogy közben csendben békét köt Dáviddal, simogatják egymást. Aztán Cili tovább bömböl, egyre jobban. – Most miért sírsz még mindig? […]
Nincs borítókép

Időről időre vannak olyan divat szavak-kifejezések, amikkel ki lehet kergetni a világból. Ha szeretnél gyorsan felbosszantani, akkor használd gyorsan és gyakran a "kézműves" kifejezést. Már a söröknél is rühelltem, de azóta már átment a szappantól a fagyin át a süteményekig mindenhová.
Emil.RuleZ!

Valamikor a 2000-es évek elején a Pécsi Egyetemi Klubba mentünk Kispál és a Borz koncertre Zsófival. Már akkortájt is az volt a bevett rutinom, hogy az előzenekarról inkább kések, mert az mindig csapnivaló. Azon az estén valahogy mégis úgy értünk be az épületbe, hogy az egyre jobban terjedő füstből még vidáman szólt az aktuális előzenekar, […]