A szavak néha semmit nem jelentenek
— 2000 óta —
-
Mindenki hazudik!
Én szeretem a punk dolgokat, de egy miniszterlenöknél nem lenne baj, ha nem minden második Facebook bejegyzése szólna arról, hogy aki nem ért vele egyet az hazudik.
-
Kvaterka @ Rózsadomb presszó
A Kvaterka frontember szülinapi buliján a közönség a zenészek között sétált, a klubhangulat egészen parádés zenékkel egészült ki.
-
Ilyen volt a politika szeptemberben: undorító.
Tizenhat év NER után belénk égett az óvatosság reflexe: nem rajongani akarunk, hanem egy normálisan működő országot. Nem arról van szó, hogy semmi sem jó – de szeptember pontosan megmutatta a veszélyes mintázatokat. Az elszámoltatás színházától a visszatérő populista gazdaságpolitikán át a Fidesz Hardig: ha most nem figyelünk a korai hibákra, megint elcsesszük a „rendszerváltást”.
-
Se nem jogos, se nem szimpatikus
Nem akarok hosszan írni erről a témáról, de azt gondolom, hogy egy rövid gondolatot azért megér Magyar Péter telefonhajigálós ügye.
-
A dekadencia irt ki minket, nem az AI
Az elmúlt hetekben megint felerősödött az AI-hisztéria. A pánik szerintem átlátszó: a milliárdos veszteségekkel küzdő technológiai szektornak most pont jól jön, közvetlenül a nagy tőzsdei belépések előtt. Kb. ennyit is érdemelne a hírverés, de miközben mindenki a világvégétől retteg, elmegyünk a valódi probléma mellett. Az emberiséget középtávon nem a géplázadás fogja válságba sodorni, hanem egy…
-
Nyár. Balaton. Szabadság.
Nekem piszok nagy szerencsém van, mert születésem óta a nyár szabadságot jelent. A nyár a Balatont jelenti. A poros utat a kettes strandra. A sok ismerőst. Kerti partikat. A hosszú (be)úszásokat a Badacsony felé, aztán a hátamra fordulva a távoli part kémlelését. A fűzfákat, a fürdőző embereket. Gyerekként ez a nyár végtelen volt. Barátokkal és…
-
Ilyen volt a politika: abszolút augusztus! Hőség! Válság! Bohócok!
A nyár vége kíméletlenül felfedte a Tisza kétarcúságát. Egyrészt az abszolút filmszínháznak hívott sudribunkóság túlpörgetését, másrészt a kétségtelen kormányzóképességet és azokat a remek politikai reflexeket, amikkel az energiakrízist kezelték. Sajnos az ország középtávú kilátásairól még mindig nincs fogalmunk – csak remélni tudjuk, hogy nekik azért legalább van.
-
Ötszáz év Mohács
Ma van a mohácsi csatavesztés ötszázadik évfordulója. Ma van az első olyan évforduló, amikor a magyar társadalom – és főleg a tudomány – végre objektíven próbál viszonyulni ehhez a sorsfordító eseményhez. Korábban – milyen ismerős – minden rendszer, minden túlélő az aktuális politikai céljai érdekében magyarázta a csatát, annak előzményeit és „utózmányait”.
-
Ilyen volt a politika: tetőzik a Tisza, kiszárad a Duna
Berobbant a nyár, de a politikában nincs idén nyári szünet. Hiperkommunikáció, hőkupola, kínai ex-külügyér, apadó Tisza, köztársasági elnök és közmédia nélküli ország, ahol lassan áram sincsen.
-
Ilyen volt a politika: júniusban vége van a mézesheteknek
Oké, én jeleztem már korábban, hogy úgy készülök: maradok ellenzékben. Az elmúlt időszakban túlnyomórészt olyan dolgok történtek, amik egész jó irányba mentek. Sajnos így az új kormány ötvenedik napja környékén kiderült, hogy nincs kolbászból a kerítés. Ez sejthető volt jó előre.