Mi a felelősségünk a NER fennmaradásában?
Kényelmes dolog azt mondogatni, hogy a NER létrehozásában és fennmaradásában az egyszerű ellenzéki választónak semmi szerepe nincsen, de ez egyszerűen nem igaz.
Mitől sikeres a NER?
Mitől olyan rendkívül sikeres Orbán Viktor projektje, a NER? Elsőre jönnek a zsigeri válaszok az alkotmány kifilézésével, az adósrabszolgasággal, a központosított korrupcióval és még sorolhatnánk. Pedig ennél sokkal egyszerűbb a megfejtés: mert engedjük neki. Amikor a NER valahol érzi, hogy valami nem tetszik sok embernek, akkor hátrál, hagyja a fenébe vagy addig alakítgatja míg már átmegy a népeken.
Persze, ha nem Fidesz szavazó vagy, akkor most felháborodottan húzhatod ki magadat, hogy ez baromság én elmentem szavazni és nem a Fideszre! Hát mit tehetnék még? (De az is lehet, hogy azt mondod: hát el sem mentem szavazni, mert kire?) És ez igaz, ez a legfontosabb aktus egy demokráciában, elmentél és elmondtad, hogy nem tetszik a NER, de ha ez megvolt, akkor még nem lehet hátradőlni, ez a lehetséges ezerből egy cselekedet csak. És hát ne felejtsük el, hogy egy csomóan meg úgy szavaztak, hogy tetszik ez nekik.
A NER egyrészt azért sikeres, mert senki nem hiszi el, hogy sikertelen lehet. Azért sikeres, mert amikor a legnagyobb faszságot röfögik a keresztül az éteren, akkor azok az emberek akik valójában meg is kell, hogy csinálják azt a szétröfögött baromságot, helyből elkezdenek azon dolgozni, hogy az meg is legyen. És ez egy remek ország, ebből is látszik, mert meg is csináljuk! Mi, mindannyian. Mindenki a saját területén.
Hétköznapi hősként élünk egymás mellett
El tud tartani egy vagy két felnőtt a minimálbérből egy családot? Rezsit fizetni, gyereket öltöztetni, iskolába járatni, enni, szórakozni, netántán művelődni? A válasz – mindannyian tudjuk – az, hogy nem. Dehát, mutathat körbe Németh Szilárd, a megtestesült disznófejű Nagyúr, hátde mennyien csináljátok már? Ja, hát tényleg, szégyelljük is össze magunkat ott helyben. Cinkosan lehajtott fejjel, hiszen a NER és mi is tudjuk, hogy a minimálbér papíron annyi, jár mellé még a borítékos pénz is, ugye. Mert valójában csak úgy lehet megélni belőle, ha van mellé valami egyéb. Másodállás, számla nélküli munka vagy szimplán csak tevőlegesen valami lopás, egyéb BTK keretein belüli dolog. Mert így él meg az ország nagy százaléka, elvisszük a hátunkon a csalást.
De ennél sokkal látványosabb példa jelenleg is az egészségügy. A hátamon feláll a szőr, amikor azt hallom, olvasom, hogy az egészségügy vitézül állta a Covid-19 rohamait és nem omlott össze. Nem a faszt! Sőt, összeomlott az már jóval korábban, akkortájt fejeződött be a folyamat amikor hozzászoktunk, hogy a kifizetett TB ellátás helyett elmegyünk a magánorvoshoz, ha meg nem tehetjük meg akkor meghalunk jó eséllyel. Amikor egy rákos betegnél a vizsgálati időpontokra fél évet kellett várni. Mikor volt ez először? Én még iskolás voltam talán… sz szerint egy másik évezredben. Az egészségügy vitézül állta a rohamokat évtizedek óta, de nagy kérdés, hogy jól tette-e. Jól tették-e, hogy amikor Orbán beböfögte a médiában, hogy másnap reggel mindenki egy napig kaphat Pfizer vakcinát, akkor az orvosok ezt hallva kezük-lábuk törve megcsinálták. Nem aludtak éjjel, hanem előkészítették, megszervezték és megcsinálták másnapra. Lett is foci vb, vagy mi a szösz.
A volt pécsi Honvéd kórházat is megrohamozták az emberek pénteken délelőtt, miután ma reggel Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy Pfizerre is lehet már időpontot foglalni. A kórház területén kívüli sorban jelenleg is 150 fő áll a helyszínen lévő olvasóink szerint. A legtöbben csak úgy, random érkeztek ki, mivel a kormányzati számítógépes időpontfoglaló rendszer összeomlott. – szabadpecs.hu 2021. április 30.
Miért kellett ezt megcsinálni? Miért nem feküdtek le este aludni az illetékesek, hogy majd ha megjön az utasítás, hivatalosan, akkor leülünk, megnézzük a kapacitásokat, összetrombitáljuk a vert seregeket és amikor minden összeállt, akkor megnyitjuk a kapukat. Mert ennek ez lenne a menete. De nem. Ahogy mindenki más is tette volna ebben az országban, ők megoldották a vállalhatatlan utasítást.
Egyrészt le a kalappal. Micsoda potenciál van itt? Milyen fasza hely lenne ez, ha rendesen működtetné(n)k, hiszen mindent is tudunk. Másrészt meg mekkora felelőtlenség ez, mit látott a NER ebből? Elment megint a falon túlra és nem lett következménye, sőt még örültek is neki az altvalók, hogy mennyi extra oltott lett! És ugyanez ezer és ezer példán keresztül elmondható minden területről. A digitális oktatástól az adóhatóság digitalizációjáig hosszú-hosszú lista van, ahol magyar emberek megcsinálták a kimondott lehetetlent. Hétköznapi hősként élünk itt egymással.
Miért nem vagyunk szolidárisak egymással?
Nagyon érdekes, hogy ezt nem nagyon látjuk. De ez annak is köszönhető, – véleményem szerint – hogy nálunk nem divat a szolidarítás. Ha megjön az ukáz fentről, akkor a fent taglalt szuperhősjelmezbe pattanva megoldjuk a bármit is, de ha közben azt látjuk, hogy a másik is beleszakad, akkor azt leszarjuk. Amikor egy-egy csoport kiállt, segítséget kért a társadalomtól az elmúlt 30 évben, akkor soha, senki nem segített senkinek. Feketeruhás nővér, emlékszik még rá valaki például? Tanítanék tüntetések? Az egyetemek, amikor elvették az autonomiájukat? A CEU, az SZFE? A Civilek, akiket kémeknek neveztek? A melegek, a hitelkárosultak… mennyi, de mennyi ember, embercsoport kért segítséget tőlünk, többiektől és semmi. Semmit nem tettünk egymásért.
És amellett, hogy a mindennapok megalkuvásaival fenntartjuk így közösen a NER-t, ezzel folyamatosan építjük le a színvonalat is. Mert ezek a megalkuvások kompromisszumokat szülnek. Kicsit savanyúak az elkészült dolgok, kicsit sárgák, dehát a mieink. A mi tákolmányaink, sebtében összekókányolt munkáink. Ezeken billeg a társadalom, az ország, egyre ramatyabbul. Romlik a minőség. És ez a minőségromlás nem a NER-re üt vissza, ő köszöni szépen mindent megkapott tőlünk, amitől remekül gyarapodik, hanem ránk. Lapozzunk bele a tankönyvekbe, próbáljunk egy szűrővizsgálatra eljutni, keresni egy megbízható mesterembert, ugye milyen elkeserítő?
A NER talán legyőzhető jövőre egy országgyűlési választáson (szerintem nem), de a szelleme nem, mert az itt van bennünk. Amíg nem tudunk kiállni magunkért és egymásért, addig a NER itt lesz. lehet, hogy másnak hívják majd éppen, de nem tűnik el.